Iris camera card

Ez a fényképező blendét másoló megoldás az a technika, amit annyira látványosnak tartottam, hogy az első pillanattól kezdve kerestem az elkészítési bemutatókat, sablonokat. Először a sablon nélküli megoldással próbálkoztam, de annyira macerás a sok kis elem miatt, hogy az első próbálkozás után le is mondtam róla. Ráadásul csak a legpontosabb vágással lehet elérni, hogy jól záródjon, pontosan illeszkedjen középen a blende.

Szóval egyszer készítettem kézzel, aztán rászántam magam erre a Lawn Fawn sablonra. Így is van vele teendő, de a végeredmény sokkal-sokkal jobb lett.

Süngyerek

Viszonylag gyakran kerülünk testközelbe ilyen-olyan élőlényekkel, akik (amik) nem feltétlenül a mi társaságunkat keresik, inkább csak eltévedtek. Hol gyerek gyík, hol lombszöcske, veréb, kisrigó vagy szitakötő téved be az ajtón, de előfordult már, hogy egy nap nyuszikölyök "nőtt ki" a kertben. Ez a mini süni valószínűleg a farakásban született, legalábbis egy vemhes sünt mentettünk már meg a vizsik komoly érdeklődésétől. Most is Indi állta a kis betolakodót, akit kimentettem a helyzetből. Fotózás után helycsere történt: Indiánt kicsit pihenésre fogtam, a süngyerek pedig a talált helyről szabadon folytathatta az útját.

Hiába no! ha az ember gyereke a természet közelében él, megesik az ilyesmi.

Komoly kihívás

Lassan egy éves történet, de ahányszor előkerül az archívumból a fotó, mindig eszembe jut, hogy az eddigi legnehezebb kihívásom volt ez a 70. szülinapra kért üdvözlőlap. 

A személyre szabott képeslapokban az a jó, hogy csak egy van belőlük, és a lehető legtöbb dologban tükrözi az egyéniséget.

Ha nem ismerem az ajándékozottat, rendszerint olyan dolgokat igyekszem megtudni, hogy milyen nemű, milyen idős, mi a kedvenc színe, hobbija, vagy munkája. 

Ennél a kérésnél adott volt a nem, az életkor, és néhány konkrét elképzelés: az ősz végi születésnap (ha lehet, legyenek őszi színek), hogy egykor villanyszerelőkét dolgozott (ha lehet, legyenek villanyoszlopok), és nagyon szereti a hegyvidéket (ha lehet, legyen hegy).

Első hallásra teljesen letaglózták a kreativitásomat a kötött információk, hogy minden felvetett részlet együtt legyen (amiknek mindenképp szerettem volna megfelelni, bár nem ragaszkodott hozzá az ismerősöm). Szerencsére rengeteg időm volt elkészülni, így a kezdeti sokk után lassacskán kialakult egy kép a fejemben. Ilyen témájú vágósablonjaim nincsenek, a térbeli hatást csupán az őszi színekben pompázó levelekkel tudtam elérni, a lap alapját szolgáló képet pedig rajzolással, festéssel készítettem el. Amikor átadtam, a lapot, a kedves "megrendelő" ismerősöm reakciója meggyőzött, hogy érdemes volt minden részletet felhasználni.

És, hogy miért éppen most veszem elő? Miért most írok róla? Mert párhuzamot tudok vonni ez a lap, valamint a mostani mindennapjaim és a felállított cél felé vezető utam között. Azért, mert éppen most veszek részt egy kihívásban, ami sok-sok nehézséget hozott számomra. Tudtam, hogy így lesz, tudtam, hogy ki kell lépnem a komfortzónámból, és ha a várt eredményekkel szeretnék a végén találkozni, minden részletre oda kell figyelnem. Nincs félmunka, nincs lehetőség bármely elem elhagyására, mindennek ott kell lennie a helyén, mert így lesz teljes a kép.

Augusztus 1-31 között tart a kihívás. Eddig a napi feladatlistám minden elemét tisztességesen kipipáltam, ami néha komoly odafigyelést, logisztikát kívánt a napi teendők mellett. Már csak 6 nap van a végéig, és azon vagyok, hogy a végén elmondhassam: sikerült a legjobbat, legtöbbet kihozni magamból.

Fogadd be a jó dolgokat!

Nemrégiben hírlevélként kaptam ezt a gondolatébresztőt. A sorokat olvasva arra gondoltam, milyen sokat segíthet mindenkinek, aki a nehézségek és rossz szokások kezelésének feneketlen gödréből próbál kikászálódni. A szövegből kiemeltem azokat a részeket, amik speciálisan a hírlevelet olvasókra vonatkoznak, az általános érvényűeket változtatás nélkül teszem közzé.

Hogyan teheted jobbá az életedet azáltal, hogy megváltoztatod a szokásaidat?

......

A szokások tudománya

Az egyik szokás leváltása egy másikra nem olyan egyszerű, mint amilyennek tűnik. Végtére is, szokásainkat az évek hosszú során alakítottuk ki. Még csak nem is gondolunk rájuk. Ezért nevezzük a szokást szokásnak. Megrögzött és automatikus – de nem lehetetlen legyőzni.

1. Jelzés

Miután leültél a kanapéra, az az első dolgod, hogy a távirányító után nyúlsz? A kanapén ülés egy jelzés – egy apró információ, amely jutalmat feltételez. Amint leülsz, felveszed a távirányítót, mert tudod, hogy szórakozást kapsz jutalomként.

 

2. Sóvárgás
A sóvárgás a jutalom iránti vágy.  A kanapé esetében a jutalom az, hogy megnézhetjük egy új sorozat néhány részét, vagy a kedvenc filmünket.  A jutalom iránti sóvárgás elég erős lehet ahhoz, hogy a kanapé felé húzzon, még akkor is, ha tudjuk, hogy több produktív dologgal foglalkozhatnánk.

3. Reakció

Ezek vagyunk mi, a szokás elvégzése közben. A sóvárgás a jutalom iránti vágyunkat képviseli, a reakció pedig a jutalmat váró cselekedetet mutatja.

4. Jutalom

A jutalom megszerzése két célt szolgál: kielégíti a sóvárgást, és megtanít arra, mely tetteket érdemes megjegyezni. Ezek a tettek válnak másodlagos jellemmé vagy szokássá. Ez az elképzelés adhat magyarázatot arra, miért tudjuk minden reggel gondolkodás nélkül autóval megtenni az utat a munkába. Ösztönösen bizonyos időben indulunk el egy adott útvonalon, mert tudjuk, hogy jutalmul nem kerülünk forgalmi dugóba, és időben érkezünk a munkahelyünkre.

 

Hogyan szakítsunk a rossz szokásokkal?

Nem csak a jó szokásaink nyújtják a jutalmazás érzését. Például, amikor megadjuk magunkat az édesség iránti vágynak, agyunk dopamint bocsát ki, a „boldogsághormont”. Hasonló visszajelzés történik, amikor a munkánk során elakadunk egy projekttel, és elhatározzuk, hogy végigböngésszük a közösségi média híreit, ahelyett, hogy végigvinnénk és befejeznénk a munkát.

Bármi is legyen az a rossz szokás, mindig lesz egy „jelzés”, amely beindítja a sóvárgást és a reakciót. A következő alkalommal, amikor elakadunk a munkánkkal és azt a késztetést érezzük, hogy megnézzük a telefonunkat, változtassuk meg a reakciónkat. Ahelyett, hogy megmarkolnánk a készüléket, sétáljunk egyet, igyunk vizet és pihentessünk a szemünket. Ezután újult erővel folytassuk a munkát

A jó szokások létrehozása 

1. Könnyítsük meg a kezdést

A legfontosabb az, hogy következetesek maradjunk a jó szokások kialakítása során. Végtére is, a szokásokat kényszeren műveljük, megfontolás nélkül. Ezért az új szokásnak olyan könnyűnek kell lennie, hogy ne lehessen elutasítani. Ha az a célunk, hogy rendszeresen gyakoroljunk, minden nap szánjunk rá csak néhány percet. Ha egészségesebben szeretnénk étkezni, ígérjük meg magunknak, hogy hetente elfogyasztunk egy egészséges ételt. Nem kell a teljes étrendünket megváltoztatni vagy egy, vagy több órát tölteni az edzőteremben. Amint a kis változások szokássá válnak, sokkal könnyebbé válik nagyobb sebességre kapcsolni.

2. Birkózzunk meg azzal, ami valóban visszahúz bennünket

Lehet, hogy nem az étel határozza meg azt, hogy egészségesen táplálkozzunk. Lehet, hogy arról van szó, hogy a munkában töltött hosszú nap után nem találjuk túl motiválónak, hogy a megfelelő hozzávalók megvásárlása után otthon időt fordítsunk a friss zöldségek és gabonafélék elkészítésére. Ugyanígy, lehet, hogy nem azért maradunk távol az edzőteremtől, mert nem szeretünk gyakorlatokat végezni. Inkább arról van szó, hogy a készülődéssel járó kényelmetlenséget nem szeretjük, és az odáig tartó 20 perces utat. Ahelyett, hogy meggyőznénk magunkat, hogy nem szeretünk edzeni, vagy egészségesen táplálkozni, gondoljunk a kisebb akadályokra és arra, hogy hogyan csökkenthetjük azoknak a dolgoknak a számát, amelyek visszatartanak bennünket.

3. Vedd számításba a kudarcot 

Miért fullad kudarcba sok elhatározás? Mert annyira könnyű a kudarcot végérvényesnek tekinteni. Ne várjuk el azt, hogy rögtön az elején, az első próbálkozásnál kudarc nélkül sikert arassunk. Ehelyett tervezzük meg, hogyan kezdjük újra és gyorsan visszakerülhetünk a jó kerékvágásba miután hibáztunk. Segíthet, ha a „másodjára ne hagyd ki” hozzáállással tekintünk a dolgokra. Persze, egy edzést kihagyhatunk, de egymás után kettőt nem fogunk kihagyni. Lehet, hogy egy egészséges étkezést kihagytunk, de ne engedjük, hogy ez egymás után kétszer történjen meg. Ha csak egy alkalmat hagyunk ki, nem fogunk letérni az ösvényről.

........

 

Forrás: Forever Living Products

 

Motivációs maciképeslap

Amikor elveszettnek, kimerültnek érzem magam, olyan tevékenységet keresek, ami kikapcsol, feltölt, elvonja a figyelmem a problémáról, hogy később tiszta fejjel tudjam megoldani azt.

Ez a képeslap is "csak úgy" készült, a magam örömére.

A központi kép a Builder Bears Stamp bélyegző és vágósablon készletével készült, ami most nagyon közel áll a szívemhez, a színezés a Spectrum noir alkoholos markerrel.

 

Az első, és az utolsó..........

Soha nem gondoltam volna, hogy Dog Show látogató leszek, sőt aktívan asszisztálok majd bármely eb részvételében. Amikor Indi 2018-ban hozzánk került, csak úgy belecsöppentünk ebbe a világba, és azután tudatosan benne is maradtunk. Itthon főként én vagyok a falkavezér, de a kiállításokon a  "Gazda" a főnök. Ő az, aki időt, fáradságot, pénzt nem sajnálva oktatta, irányította a vadászati és a show vonalon is az új családtagot.

Némely kutyák a show-vonalra születtek - szinte élvezik, amikor a felvezető jelzésére különböző módon bemutatják magukat. Indi éppen nem ilyen, de harmonikus mozgása, és a fajtajellegnek megfelelő külleme alkalmassá teszi a kiállításokon való részvételre, ráadásul a Gazdáért mindent megtesz. Az elmúlt évek alatt számos alkalommal nyert az osztályában, megszerezte a Junior-, Show-, Grand, és Hungária Champion (HJCH, HSCH, HGCH, HCH) címeket. Most e téren egy picit pihen, magyarországi kiállításokon legfeljebb Szofi kísérőjeként vesz majd részt, és mivel térdsérülés miatt a vadászatról is le kell mondania, a mindennapos séták, baráti találkozók mellett már "csak" a jövőbeli apaság örömei maradtak számára.

Az első (2018.) és az utolsó  (2023.) kiállítás:

                                        

Waterfall card

 

Valamikor, réges-régen, egy távoli galaxisban.....  Vagyis nem. 

Jónéhány évvel ezelőtt egy képeslapos csoportban találkoztam ezzel a technikával, és mint azóta már sok mást is, azonnal ki akartam próbálni. Látványosnak, érdekesnek, különlegesnek gondoltam. Persze az első példányt el is ajándékoztam. Aztán jöttek más technikák, megfeledkeztem erről.

Amikor egy kedves ismerősöm számára készültem képeslapot készíteni, kezembe akadt ez a kedves képsorozat, és rögtön tudtam, hogy a "vízesés kártya" illik hozzá a legjobban. Nagy-nagy szeretettel készítettem, öröm volt látni a mosolyát.

Az elkészítésében az is nagyon jó, hogy akár különösebb eszközök nélkül belevághatunk, hiszen a négyzetek akár ollóval is kivághatók. Én egyébként Sizzix Framelits vágósablonnal dolgoztam.

Kihívás, amire neveztem:

Craft Rocket Challenges - 106. Animals

Interaktív képeslap

 Kutyabarátnak készült ez a kis meglepi 😃. 

A technikával már régóta szemeztem, de nagyon nehezen szántam rá magam, pedig nem is annyira nehéz kivitelezni, mint ahogy elsőre látszik. Ettől függetlenül elszöszöltem vele egy ideig, mert a lap mérete miatt a "blende" arányain változtatnom kellett.